Írtam...

Írtam...
A közelmúltban baráti társaságban beszélgettünk a feltétel nélküli alapjövedelem kérdéséről. Az első reakciók ösztönösen a következők voltak:
- Ha mindenki kap alapjövedelmet, akkor senki nem fog dolgozni…
- Miből lesz rá rénz? stb…
Azután rájöttünk néhány alap összefüggésre.

Az alapjövedelem, ha csírájában is, de már most is létezik, csak nem így nevezzük. A finnek most vezették be 2000 fő számára kísérletként. A nyilatkozó szakember így jellemezte a helyzetet: van kb. százféle szociális juttatásunk, amit most kiváltunk egy juttatással…

De ha a közmunkára gondolunk, akkor ott is gyakran olyan munka jelenik meg, ami munkának ugyan munka, de nem azzal a produktivitással működik, mint a “normális” munka, vagyis kvázi alapjövedelem a juttatás, hiszen rendszeren belüli munkanélküliség finanszírozás.

A másik nyomós érv az volt, hogy az emberek nem fognak dolgozni. Gyorsan rájöttünk, hogy az emberek egy jelentős része már most sem dolgozik. Függetlenül attól, hogy van-e munkahelye, vagy sem. Vagyis ebben nem várható nagy különbség, hiszen aki nem akar dolgozni, az most sem dolgozik. Aki viszont szeretne valamit elérni az életében, az most is tesz érte.

Folytatás:
http://3perc.hu/index.php/menedzsment/34-a-jovo-mar-tortenik-avagy-az-lesz-ami-mar-van
http://3perc.hu/index.php/menedzsment/34-a-jovo-mar-tortenik-avagy-az-lesz-ami-mar-van