És most képzelj el egy világot, ahol a termelési- üzemeltetési költség és a profit is a nulla felé tart...
És most képzelj el egy világot, ahol a termelési- üzemeltetési költség és a profit is a nulla felé tart...
https://www.youtube.com/watch?v=MBlWEOHqdOU
https://www.youtube.com/watch?v=MBlWEOHqdOU
A zéró határköltségnek veszélye is van. A Facebook erre szerintem jó modell: nullához közelítő költséggel lehet tartalmat közzétenni, hatékonyan lehet elárasztani szeméttel is a csatornát. A videóban megjelent jövőkép kultúraváltást feltételez, ami szerintem el is indult. Kérdés, elég gyorsan érvényre jut-e. A közművelődésnek ebben nagy szerepe volna. Mit gondoltok?
VálaszTörlésVajon milyen lehet az az élet, amikor nem munkahelyekre járunk be, hanem közösségekbe? Tegnap egy képzésen megpróbáltam ezt a gondolatot és ellenállásba ütköztem. Platon Barlang hasonlata jutott az eszembe. A változás valóban elindult, de a sebesség az jó kérdés. Ha túl gyors a változás, akkor az konfliktusokat hozhat magával... Az open source szoftver világban ez az átmenet hogy volt?
VálaszTörlésSzerintem jó volna összeszedni az akadályokat, ha sikerül ezek kijelölnek egy cselekvési utat is.
VálaszTörlésAz open source érdekes eset, mivel kezdetben a hardver ritka és nagy értékű eszköz volt, a szoftver alapvetően hardverspecifikus volt, nem attól nem választódott el, így a kód nyílt volt. Ez a70-es évektől változott, a nagy zárt unix-ok mellett a mikroszámítógépekkel történt kísérlet a zárásra. E sosem volt teljesen sikeres, hiszen már a unix-ok esetén korán megjelen azok nyílt változata, a BSD, aztán pc-re a linux. Alapvetően a két elgondolás egymás mellett volt mindig is, a nyílt forrás dominanciája alapvetően technológiai váltáshoz köthető: a mobil és a web alapú számítástechnika rendezte át a dolgot és az, hogy szubkultúrából mainstream lett. Érdekes módon a már kezdetben alapvető volt, a zárást sokan visszalépésnek tekintették és ez mozgalommá is szervezte a közösséget (Stallman és a Free Software Foundation a 80-as évektől).